Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bálint Sándor Program

logo_1.-page-001.jpginfoblokk_kedv_final_felso_cmyk_esza.pngmolino_200x100_nezokep.jpg

PROF. DR. BARNA GÁBOR (professor emeritus, SZTE), néprajztudós, a ’Bálint Sándor Hagyományőrző Program a szakrális népi kultúra ápolásáért Röszkén’ (EFOP-1.3.7-17-2017-00049) elnevezésű projekt szakmai védnökének gondolatai a röszkei „Bálint Sándor Hagyományőrző Program” lezárásakor:

Bálint Sándor életének legjellemzőbb vonása a hűség volt. Maga így írt erről Naplójában: „Iparkodtam mindig önmagamhoz hű lenni és azokat az értékeket, azokat az intelmeket megvalósítani, amiket akár a szülői házban, akár pedig ebben a szegedi atmoszférában magamévá tettem. […] Egy tiszta, elfogulatlan humanitás mindennel szemben, különösen azokkal szemben, akik valamiképpen rászorulnak, hogy szeressük őket.”

Életét áthatotta a ferences kereszténység lelkisége, az imádkozzál és dolgozzál elve, a liturgia és a keresztény szimbólumok ismerete, a felelősségérzet és kötelességtudás, segítőkészség, nyitottság, együttműködési készség, tisztelettudás. S ezt fogta keretbe minden életállapotában a hűség.

Hűséges volt szűkebb és tágabb szülőföldjéhez, Szegedhez és Magyarországhoz. Hűsége ragaszkodás és kötelességvállalás is volt egyúttal: kutatta múltját, vizsgálta jelenét és esendőségeivel együtt szerette. Hűséges volt anyanyelvéhez. Nagyon szépen beszélt és írt magyarul, de őrizte szegedi ö-ző tájszólását is. Ezzel is hű volt paraszti származásához. Hűséges volt feleségéhez még akkor is, amikor az Őt megtagadta. Visszafogadta, súlyos betegségében aggódással ápolta. Hűséges volt Isten-hitében, kereszténységében és római katolikus vallásában.

Ha a megpróbáltatások felől nézzük, akkor Bálint Sándor élete kudarcok sorozata: nehezen jutott kenyérkereső álláshoz, házassága nem sikerült, egyetemi oktatói pályáját kétszer is megtörték, börtönbüntetésre ítélték, nehéz anyagi körülmények között élt. Ám ő mindezt zúgolódás nélkül, türelmes Jóbként, derűs lélekkel viselte. Ezért kerülhetett fel kedves templomának, a Szeged-alsóvárosi templomnak a falára: „Istenem, legyőztél, hogy magadhoz magasztalj. Mindent elvettél, hogy megajándékozhass magaddal.”

„Az igazság nem más, mint a szeretet, – írta Naplójában – az a szeretet, amely meggyalázva, halálra vérezve is több a világ fiainak minden igazságánál.” Bálint Sándor tiszta személyisége valami nagy belső nyugalmat, nyitottságot és őszinte derűt árasztott. A bizonyosság nyugalmát és derűjét, amely a megváltottság tudatán és reményén alapult. Életének, munkájának minden percét, minden tettét Istenhez mérte.

Bő három évvel ezelőtt Liszkai Tamás plébános úr ismertette előttem a készülő pályázatot. Megismerhettem azt a kis közösséget, amely azt kiformálta, s találkozhattam a nagyobb közösséggel, amelyik azt befogadta – minderről a Bálint Sándori hűség jutott eszembe. Röszke katolikus közössége a helyi hagyományok megismerésén keresztül akar hű lenni, hű maradni a szüleik, nagyszüleik, őseik által teremtett kultúrához, – követve Bálint Sándor példáját. Adja Isten, hogy szándékuk – Bálint Sándor közbenjáró segítségével, a Teremtő akaratából – sikerre vezessen!

 

Bálint Sándor a magyar néprajztudomány és folklór talán legjelentősebb alakja. Egy különlegesen nagy műveltségű, mégis alázatos, ’szögedi’ dialektusával annak a népnek nyelvén beszélő ember volt és maradt, akik adatközlői voltak, akikből származott. Közvetítő volt a magas-kultúra és a népi kultúra között. Saját megfogalmazása szerint ugyanazt akarta véghezvinni a néphagyomány és népszokások gyűjtésével, amit Bartók Béla tett népdal-gyűjtő körútjai során (az a Bartók, aki mint kortárs zeneszerző és koncertzongorista is világszínvonalú volt – vele lett egyenértékű tudósként és folkloristaként/ kultúr-antropológusként Bálint Sándor). Elsőként térképezte fel tudományos igényességgel a Kárpát-medence néprajzát. Az általa rekonstruált néprajzi gyűjtemény és ’mesevilág’ hű képet ad a magyar néplélekről, a magyar közösségtudat elemi vonatkozásairól, a magyar nemzet valóságos, minden ideológiától és politikai ambíciótól mentes szerkezetéről és archetípusáról. Egyetlen igazodási pontot tekintett csak önmaga előtt: a keresztény, szent-istváni alapú hitet. Ez kötötte össze őt az ezeréves új-keresztény magyarsággal, s tette hitelessé az államszocializmus alatt is személyében, hitében, habitusában, szelídségében. Írásai, a róla készült film- és hangfelvételek egy olyan embert mutatnak be, aki nem tudott haragudni senkire – még ha akart volna, akkor sem. (Személyével kapcsolatban annyiszor elhangzott, elhangzik: nem akarta megtudni, ki volt feljelentője, nehogy harag gerjedjen szívében iránta; de amikor mégis megtudta, nem volt képes haragudni rá.) Szelíd és alázatos szívű ember volt és maradt, akárcsak mestere, Jézus.

 

 

Egyházközségünk az EFOP-1.3.7-17. A társadalmi kohézió erősítése az egyházak és civil szervezetek közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével” elnevezésű európai uniós pályázaton a BÁLINT SÁNDOR HAGYOMÁNYŐRZŐ PROGRAM A SZAKRÁLIS NÉPI KULTÚRA ÁPOLÁSÁÉRT RÖSZKÉN c. projektjével [EFOP-1.3.7-17-2017-00049] a támogatott pályázatok közé került. A pályázat ütemezése 3 évet ölel fel. A projektkiírásnak megfelelően céljaink között szerepel a településünkön élő családok közötti együttműködések dinamizálása, érzékenyítés és szemléletformálás; a családok közösségi kulturális nevelése, a hagyományok élő megismerése, a régi szokások újraértékelése és aktivizálása; képzések, fejlesztő foglalkozások tartása; közösségfejlesztési céllal szervezett programok biztosítása, a szabadidő hasznos eltöltése és a közösségbe tartozás erősítése, valamint új közösségek kialakítása. Bízunk abban, hogy a projekt során számos élménnyel tudjuk gazdagabbá tenni Röszke község kulturális életét, nyitottan minden család, gyermek és ifjúsági közösség, idős-csoport számára világnézettől függően. Szeretnénk, ha egyházközségünk mint főszervező Röszke község szociális, oktatási és közművelődési intézményeivel közösen maradandó értékeket tudna létrehozni, képviselni és rögzíteni a település életében.

 

 

Bálint Sándor boldoggá-avatási folyamata során az adatgyűjtés és dokumentáció lezárult; anyaga Rómában van. Nem titkolt szándékunk, hogy programsorozatunkkal felhívjuk a helyi lakosság és a körzet (Homokhátság; Szegedi Nagy-Kultúrtáj) figyelmét Tiszteletreméltó Bálint Sándor, Isten Szolgája jelentőségére, emberségére és hitére régiótól függetlenül. Különösen is ajánljuk a magyar emberek figyelmébe két alapvető művét: Karácsony, Húsvét, Pünkösd és Ünnepi Kalendárium c. anyagait, amelyek alapolvasmányok lehetnek minden magyar ember számára önazonosságuk megértésében. Ennek megfelelően szeretnénk programsorozatunk részeként restaurálni a magyar folklórt, a népi irodalmat, népzenét, népdalt, drámai játékokat, táncot, stb., hogy múltunkban észrevegyük – a modern virtuális kultúra mögött is – eredendő identitásunkat, hitünk és emberségünk forrásait, optimizmusát és mélységét.

 

IMÁDSÁGUNK:

Isten Szolgája, Bálint Sándor, Te a magyar néphagyomány tudós kutatója és a magyar néplélek hiteles ismerője voltál. Segíts nekünk, hogy személyed, hitvallásod és munkád által közelebb jussunk önmagunk gyökereihez, őseink krisztusi hitéhez, jelenkori felelősségünk tudatos vállalásához. Közbejárásoddal kérjük Istent, hogy felismerhessük feladatainkat, amit népünk és nemzetünk fennmaradásáért véghezvinni szükséges. Krisztus, a mi Urunk által.

BÁLINT SÁNDOR PROGRAM A SZAKRÁLIS NÉPI KULTÚRA ÁPOLÁSÁÉRT

Szemléletformálás, társadalmi érzékenyítés
- Érzékenyítő csoportos foglalkozások

Drámapedagógiai érzékenyítő csoportos foglalkozások

Filmklub és könyvklub

Társadalmi együttélés javítása

 

Közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása

 

Kórusfellépések, orgonakoncertek vendég-művészekkel

Páduai Szent Antal kulturális hét a társadalmi együttélés javítása mottóval - hétközi programok

„Pánröszkei Piknik” – szabadtéri kulturális fesztivál

Családi nap a közösségbe vonás és tartás érdekében a Páduai Szent Antal kulturális hét keretében

Karitász karácsonyi programjának támogatása

Mikulás napi rendezvény gyerekek részére

Hátrány-kompenzációs tevékenységek

 

Foglalkozások idős csoportok számára – előadások, beszélgetések, nótakörök

Foglalkozások, bemutatók az etnikai kisebbségek szokásairól – táncbemutatók jeles napokon

Prevenció
- Kallódó fiatalok támogatása, segítése

Kézműves foglalkozások, társasjáték klub fiatalok számára

 

Közösségek formális szervezeti létrehozásának, illetve fejlesztésének elősegítése, koordinálása
Egész napos kirándulások fiatalok számára

Közösségfejlesztés - közösségi (re)integráció, közösségbe vonás, közösségben tartás

Közösségfejlesztő-, közösségbe vonó csoportos foglalkozások a kisebbségekhez tartozó személyek életéről, különböző mediátorok, segítők és előadók közreműködésével – kisfilmek készítése, bemutatása; beszélgetések a filmek témájáról

Projektmenedzser:

Erhan Mariann

Szakmai koordinátorok: 

Dormány Gábor

Pesti Gáborné

Szakmai asszisztensek:

László Barbara

Mezei Rozália

Pesti Gábor